Liber Amorum

Mint azt ősidők óta tudjuk, a szerelem az alsó asztrál jeszodi kivetülése. Csak a tükrök világában létezik, ezért hívjuk emberi érzelemnek. Ugyanakkor nagyon erőteljesen hozzá tartozik az ember lényéhez, ezért azokat, akik ezt az érzést "kiölik" magukból, embertelennek bélyegzik. Az alsó asztráli szeretet és a szerelem pusztán ragaszkodás és támaszkodás a másik energiájára.

A felső asztrálban is létezik azonban szeretet, ami viszont nem ismer különbséget ember és ember közt, ezt nevezzük az egyszerűség kedvéért isteni szeretetnek. Ez az, amit Josuah ben Miriam mondott tanítványainak, ez a legszentebb érzelem. Ez a szeretet tiszta elfogadásból áll, mert ennél többet nem adhat egy ember a másiknak. A végső elfogadás önmagunk elfogadása, amihez viszont hosszú út vezet.

Az út kezdete önnön ideálképünk megteremtése, maga az út az efelé való közeledés. Elképzelhető, hogy nem fog egy élet alatt sikerülni, de mindent el kell követni, hogy minél hamarabb befejezzük eme Művet. Ki kell fejlesztenünk egy saját személyiséget, mely képes önmagában létezni, nem befolyásolják a külső behatások tudat alatt. Nem mások véleményén alapszik, hanem saját tökéletes önképünk kivetülése, melyet folyamatosan, saját akaratunkból fejlesztünk.

Ez után képesek leszünk arra, hogy ne azért legyünk valakivel, mert szükségünk van rá, hanem mert az nekünk örömet nyújt. Ezután a hozzáálásunkat kell megváltoztatni: minden pillanat ajándék, amiért hálásnak kell lennünk és ki kell élveznünk, viszont nincs jogunk követelni, ha nem kapjuk meg, nem is szabad, hogy hiányozzon. Nehéz ezt a lépést megtenni, de szükségszerű. A harmadik lépés partnerünk elfogadása. Nem azért szeretjük, "mert...", hanem önmagáért. Hibáit csakis az alapján ítéljük meg, hogy önmagára mennyire káros és csak egyszer hívjuk fel rá a figyelmét. Ha nem változik, akkor is elfogadjuk. A végső lépés az elfogadás mindenkire való kiterjesztése.

Mindenkit tisztelünk és elfogadunk, mert nem alattunk vagy felettünk van, hanem más utat jár. Útjának bizonyos részeit lehet, hogy nekünk is végig kellett járnunk, de nem ítélhetjük meg ez alapján. Ez lesz az a szeretet, amelyről Jézus beszélt, a végső, Isteni szeretet, melyben nincs fájdalom, mert nem érdekből táplálkozik.

Ez a végső fény.

Saddie

Vissza