Mágia



Mágia
Költészet
Zene
Barátok
Linkek
Ego



Liber Aquarius

Az igazságok könyve

Minden igaz. Semmi sem igaz kizárólagosan. Nincsenek végső igazságok. Az igazságok csak egy bizonyos szempontból léteznek. Minden hamis. Semmi sem hamis minden szempontból. A tanuláshoz a tudat mindent befogad, majd elvet, ha már minden részét megtapasztalta. Ez nem feltétlenül játszódik le egy élet alatt.

A létezés könyve

Minden létezik. Semmi sem létezik kizárólagosan. A nemlétezés magával vonzza a létezés ideáját. A létezés ideája megfogan, potenciálisból aktuálissá válik. A létező fogalmából eredően duálissá válik. A két pólus megteremti a mozgást, amiből újabb létező teremtődik végtelen mennyiségben és minőségben. A létezés besűrűsödik, anyaggá válik. Az anyag megteremti a teret, a tér az időt, az idő a keletkezést és a pusztulást, a pusztulás az újrateremtődést. A kör bezárul, kialakulnak egyes szükségszerűségek a körön belül, ezeket hívjuk Karmának. A Karma létrehozza a szükségszerűségekből való kilépésnek a vágyát, a vágy akaratot szül, az akarat cselekvéssé válik. A cselekvés eredménye a siker, hiszen végtelen idő áll rendelkezésre. A siker elkerülhetetlen volta magával vonzza a szükségszerűségek eltűnését, ami által megszűnik a kör, csak a létezés marad, ami magával vonzza a nemlétezést. A kör bezárult, ex nihilo nihil quodlibet. Ez az univerzális Karma.

A tudás könyve

A tudatlanság tudásvágyat szül, a tudásvágy akaratot, az akarat cselekvést, a cselekvés sikert. A siker eredményeképp megszűnik az akarat, megszűnik a tudásvágy, mert megszűnt a tudatlanság. A tudás által megszűnik a lét szükségszerű volta és a létvágy. Ezek megszűntével eltűnik a lét. A lét eltűnte megszűnteti a nemlétet. A dualitás eltűnte megszünteti a mozgást, a mozgás hiánya az energiát. A nullpontenergia mindent magában hordoz, de semmit nem hoz létre. Ezt hívják meg-nem-nyilvánult Istennek.

Az akarat könyve

Az akarat az a teremtő erő, ami mozgásban tartja az univerzumot és lehetővé teszi létezését. A kőből ez által lesz növény, a növényből állat. A démonból ez által lesz ember, az emberből angyal, s így tud egyesülni a végső energiával. Az akarat hiánya a szükségszerűségeknek rendeli alá a létezőt. Az akarat aktuális létre hívhatja a potenciális létezőt és potenciális létre a nemlétezőt. Az akarat ereje növelhető. A maximális akarat megszűnteti a létet. A maximális akarat elérése szükségszerű és elkerülhetetlen.

A cselekvés könyve

A nemcselekvésből a szükségszerűségek szakítják ki a létezőt. A cselekvés hiánya visszafejlődést eredményez. A visszafejlődés addig tart, amíg a valóság szükségszerűségekkel nem kényszeríti cslekvésre. A mielőbbi cselekvéssel elkerülhető a szükségszerűségek kialakulása, az akarat által irányított cselekedet a Karma játékszeréből a Karma irányítójává válik. Cselekedni szükségszerű, amíg az akarat át nem veszi az irányítást.

Az EGO könyve

A szükségszerűségek létrehozzák az akaratot, az akarat célt keres magának. A cél keresése felveti annak a kérdését, hogy ki az, aki keres. A kereső egyéni léte szükségszerűvé válik, hiszen egyéni célt keres. Az egyéni lét magában hordozza a különbözőséget, a különbözőség a különbség okának keresését, ami létre hozza a körülhatárolt különbségeket. A különbségek megtalálása szükségszerűvé teszi az azonosságok keresését is. Az azonosságok és különbségek körülhatárolt, tudatos együttese az ÉN, amely akarattal rendelkezik. Az akarattal és tudatossággal felvértezett ÉN az EGO. Az EGO kifejlődése szükségessé teszi az egyedül való létezés tudatosítását is, amely feltételezi azon képesség kifejlődését, hogy az EGO önmagában, mindenkitől függetlenül képes létezni. Az önálló lét előhozza az EGO szükségszerű voltának feloldódását, az EGO feladását. Az EGO feladása magával vozza a különbözőségek és azonosságok eltűnését.

A jelképek könyve

Az aktuális létezés magával vonzza a tapasztalatszerzés vágyát, ez a vágy megteremti az érzékelhetőt és az érzékeket. Az empirikus (tapasztaló) tapasztalatszerzés az érzékekre támaszkodik. Az empirikus tapasztalatszerzés felveti a nem érzékekre támaszkodó tapasztalatszerzés lehetőségét és vágyát. Ez mindenképpen az empirikus tapaztalatokra fog épülni, tehát annak a képeivel fog dolgozni. Ezen képek használata magában hordozza esszenciájuk megragadását, majd a képek elhagyását. A lényeg megragadása, megértése együtt jár az EGOba való fokozatos beépülésével, a szerzett tapasztalattal való egyesüléssel. A végső cél az, hogy az EGO kizárólagosan ideákkal dolgozzon.

Az illúziók könyve

A tapasztalás magával hozza annak téves képzetét, hogy a megismerés tárgya és a megismerő önmaga valós létező. A tapasztalatszerzés vágya által megteremtett érzések és érzékek csak egyes ideák fizikai leképeződései, melyeket a tapasztalatvágy tapasztalni akar. Ha csak megérteni akarna, akkor nem lenne szükség ilyen illúziókra. Nem mi hiszünk egy Istenben, hanem Isten hisz az emberek létezésében, ezért, és csak ezért létezik az egyén és az EGO.

A vallások könyve

Minden vallás igazat állít. Egyik vallás sem állít kizárólagos igazságot. Minden vallás ugyanannak az állításnak más-más arca. A vallások tanításai szimbólumokban beszélnek. Minden vallás út, egyik vallás sem a kizárólagos út.

A fejlődés könyve

A célok elérésének eszköze a fejlődés. A fejlődés változás. A változás feltétele a cselekvés. A cselekvés feltétele az akarat. A helyes akarat feltétele a tudás és a tudatosság. A tudás feltétele a cél ismerete és a megértés. A megértés feltétele az elfogadás, a tolerancia. A fejlődés eszközei az akarat, a tudat és a cselekvés.

Az akadályok könyve

A fejlődés a szükségszerűségek csapdájából való mihamarabbi szabadulás záloga. A fejlődésnek útjában állhat a túlzott tudatosság, a tudatlanság, a túlérzékenység, az érzéketlenség, és legfőképp a büszkeség. A túlzott tudatosság túlelemzéshez vezet, és gátolhatja a dolgok egészének megfigyelését. A tudatlanság hajlamossá teszi az embert arra, hogy kizárólag a tapasztalati tudást tekintse értéknek, az intellektuális tudás elvetése legyengíti az elmét, és alkalmatlanná tesz céljaink elérésére. A túlzott érzékenység az érzelmek ingadozásához vezet, az ingatag érzelmek alkalmatlanná tesznek a tanulásra és a fejlődésre. Az érzéketlenség kizárja a tapasztalati úton szerzett tudást, a divinációt, és magunk kivűlről való szemlélését, ezek hiánya akadályozza a fejlődést. A büszkeség elvakít, képtelenné tesz a változásra, az alázatra, eltorzítja az ítélőképességet, túlzott önértékelésre serkent. A vak nem látja az utat, a változásra képtelen nem fejlődik, az alázat hiánya elveti az útmutatás lehetőségét, a torz ítélőképesség rossz irányba vezet, a túlzott önértékelés elveti a tanító személyét, ezáltal megakadályozza a kívülről kapott tudás beáramlását. Ha tudás se kívűlről, se belűlről nem érkezhet, akkor a fejlődés megakad.

A célok könyve

A szükségszerűség oka a létezés célja. A cél elérése szükégszerű. A cél eléréséhez elengedhetetlen a szükségszerűségekből való kilépés, ennek eszköze az akarat, mely tudatosan halad a cél felé. A cél elérésének módja a kisebb célok felfedezésével kezdődik, az ezek felé törekvés az eszköz. A kitűzött célok elérésére irányuló akaratnak az eszköze a cselekvés. Fejlődés kizárólag a célok ELÉRÉSÉBŐL származik.

A tudatosság könyve

A tudatosság első lépcsőfoka saját okaink megértése, amely önmagunk megimerésével kezdődik. A második lépcsőfok egy ideális önkép kialakítása. A fejlődés alapja a változás képessége. A tudatosság harmadik lépcsőfoka önmagunk átalakítása az ideális önképre olyan módon, hogy mindent tudatosan cselekszünk és minden cselekedetünket tudatosítjuk. A tökéletes énkép elérése lehetetlen kell hogy legyen, hiszen amint elérjük a végső ideált, megszűnik a lét szükségszerűsége és ezzel együtt a lét is. Jelenlegi valónk tökéletességének ideája fejlődésképtelenséghez vezet, ezáltal lehetetlenné teszi a tudatosságot.

A bizalom könyve

Minden az adott szinten nem befolyásolható történés a lehető legtökéletesebb módon szolgálja fejlődésünket, ha megtanulunk mindenből tanulni. Erre csak akkor vagyunk képesek, ha bízunk annak tökéletes és szükségszerű voltában.

A tanítás könyve

Minden tapasztalás valamilyen tudás megszerzésével jár együtt. A tudás felhalmozódása szükségszerűen információforrássá teszi a felhalmozót, ami vonzza azokat, akik ezekre az információkra vágynak. A tanítás ismét tapasztalatforrás, tehát egy bizonyos szint után szükségszerűvé válik. A tanítás csak információközlés, nem tapasztalatátadás, mert csak a tudatra hat. A tanítványtól függ, hogy milyen tapasztalatokat akar szerezni és mennyiben használja fel a tanítótól szerzett információkat. A tanító felelősséggel tartozik a tanítvány felé olyan szempontból, hogy kötelessége információit a tanítvány szintjének megfelelően azzal megosztani, és bizalommal tartozik, hogy a tanítvány a szükségszerűségeknek és tudatosságának megfelelően fog viselkedni. A tanítvány felelősséggel tartozik önmagának tudása szerint legjobban teljesíteni (különben nincs értelme tanítást kérnie), és bizalommal tartozik tanítója felé elfogadni a kapott tanítást.

A szeretet könyve

Az ÉN a valódi EGO kifejlődése előtt az alacsony szintű szeretetben nyilvánul meg, ami nyers önzés. Ez az a szeretet, aminek oka van. Azért szeretek, hogy viszontszeressenek, aminek minden síkon megvannak a saját előnyei. Ezzel azonos szintű az ok nélküli szeretet ("mindenkit szeretek"), ahol nem anyagi, csak érzelmi előnyökért létezik ("szeretek, mert az nekem jó érzés"). A magas szintű szeretet a tiszta elfogadás, mert ez az egyetlen, mely tartalmazza a bizalmat. A szeretet tárgyát csak annyiban és olyan módon akarja megváltoztatni, amennyiben az tanítást kér. Ez a szeretet ideális esetben kiterjed az egész világra, megkülönböztetés nélkül, és csak akkor enged teret szerelemnek, ragaszkodásnak, ha tudatosan akarja az EGO.

A halál könyve

A halál a fejlődés alapeleme. Az élő csak bizonyos szintig képes fejlődni. A halál eltörli a korlátokat. Maga a halál is fejlődéssel jár, az újjászületés viszont megadja a végtelen fejlődés lehetőségét.

A reinkarnáció könyve

Az energia állandó. A test energia. A lélek, a tudat, az akarat energia. Nem szűnhet meg teljesen egyik sem. A test halála szükségszerű, mert szimbolizálja a korlátokat. A lélek, tudat, akarat halála nem szükségszerű, de csak az akarat és a tudatalatti maradhat meg eredeti formájában. Az akarat hozza létre újra és újra a fizikai testet, az ezzel szerzett tapasztalat pedig a tudatalattiban raktározódik el. Egyazon időben egyazon helyen reinkarnálódás azért történik, mert az adott személyek karmikusan kapcsolódnak.

Az utak könyve

Mindenkinek saját útja van. Az úton kérhet segítséget, de csak abból származhat fejlődés, ha nem fogad el mindent gondolkodás nélkül.

A káosz könyve

A nemlétezésből megnyilvánult létező szükségszerűen káosz, mert nincs oka anak, hogy minden része azonos törvényeknek legyen alávetve, továbbá szükségszerűen végtelen, mert a nemlétezés is az. A végtelen káoszban szükségszerű, hogy bizonyos részek azonos törvényeknek engedelmeskedjenek. Ezek a törvények csak a nagy számok törvénye alapján kaphattak létjogot, és csak akkor hatnak, ha egy nagyobb akarat nem dönt előre másként. A káosz mágiája abból áll, hogy a mágus más törvényeket szab, mint ami az adott rend-csomópont természetéből következne. Létünk célja abban áll, hogy a Karma kerekén utazva minél nagyobb akaratra és tudásra tegyünk szert, s ezeket felhasználva kilépjünk ebből a rend-csomóból, és a káoszban saját rendet teremtsünk, ezáltal saját Istenünkké és világunkká váljunk.

Chaos est Lux

Saddie

Vissza